uniós költségvetés

Magyar vétó: sokkal többet veszíthetünk néhány milliárd eurónál

Magyar vétó: sokkal többet veszíthetünk néhány milliárd eurónál

A magyar és a lengyel vétóval precedens nélküli helyzet alakult ki az Európai Unióban. A már minden részletében megvitatott és ránk nézve rendkívül kedvező EU-s költségvetés (MFF) elfogadása nehézségekbe ütközik, és az évtizedes tabukat ledöntő, nagy nehezen kialkudott újjáépítési alap (Next Generation EU) sem kapta meg eddig a zöld utat. A hétéves költségvetés 1100 milliárd euró forrást oszt újra a kontinensen, a Next Generation EU pedig 750 milliárd eurónyi forrást vonna be, és csoportosítana át a rászoruló tagállamoknak. A két eszköz együtt nagyjából 1500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást biztosít a tagállamoknak (amely forrásának nagy, de nem teljes része szintén a tagállamoktól származik), és ezzel számos ország nettó értelemben rendkívül jól jár (az MFF-nek főleg az alacsonyabb jövedelmű keleti, a Next Generationnek főleg a déli tagállamok lennének a haszonélvezői). Ha a magyar és a lengyel politikai vétó valós vétóvá válik, annak rendkívüli módon megérezné a hatását a kontinens sok országa – így mi is . A legkézzelfoghatóbb, eurómilliárdokban mérhető károk mellett számtalan egyéb, elsőre nem kézenfekvő, de hatalmas jelentőséggel bíró hatásai is lenne annak, ha a két eszköz végrehajtása nem, vagy nem ebben a formában történne meg. Ezeket mutatjuk be.

Magyar-lengyel vétó: van egy kemény feltételünk a támogatásunkért cserébe

Magyar-lengyel vétó: van egy kemény feltételünk a támogatásunkért cserébe

Hajlandóak vagyunk támogatni a 2021-2027-es uniós költségvetés és helyreállítási alap mielőbbi elindítását, de cserébe azt kérjük, hogy egyelőre csak egy olyan mechanizmus induljon el, ami az uniós költségvetés pénzügyi védelmére fókuszál; a jogállamisági mechanizmusról pedig előbb döntsünk az Európai Tanácsban és utána induljon el egy kormányközi konferencia, ami majd végül az uniós alapszerződés módosításával emelné be a jogállamisági mechanizmust a szerződésbe – lényegében ezt a kétlépcsős utat javasolja a magyar és a lengyel kormányfő által közösen kiadott nyilatkozat. Ennek kapcsán a két kormányfő egy rövid sajtótájékoztatót is tartott délután 4 óra után Budapesten.

Magyar vétó: meddig bírná az állam az EU-pénzek hiányát?

Magyar vétó: meddig bírná az állam az EU-pénzek hiányát?

Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.

Orbán Viktor: „Amit kérsz tőlem, Angela, az öngyilkosság”

Orbán Viktor: „Amit kérsz tőlem, Angela, az öngyilkosság”

Az, ami most zajlik az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése körül, eltér az állam- és kormányfők nyári alkujától és anélkül változtatná meg az uniós alapszerződést, hogy arról minden tagállam megegyezett volna, így tehát nem szép dolog, sérti a jogállamiságot, de ha a németek akarják, akkor úgyis ez lesz és mindezt még a kézigránátommal sem tudom megakadályozni – lényegében ezeket mondta a német Die Zeit magazinnak adott interjúban Orbán Viktor. A magyar kormányfő ezzel együtt azt hangsúlyozta, hogy szét kell választani a helyreállítási alap ügyét a jogállamisági feltételektől és míg a bajba jutottaknak természetesen gyorsan pénzügyi segítségére kell sietni, a jogállamisági vita „várhat pár hónapot”. Ezzel tehát a mechanizmus hatályba lépésének, vagy alkalmazásának időbeni eltolására tett lényegében javaslatot.

Vétó helyett menjen a bíróságra Magyarország és Lengyelország – üzente az Európai Bizottság elnöke

Vétó helyett menjen a bíróságra Magyarország és Lengyelország – üzente az Európai Bizottság elnöke

Ha bármely tagállamnak baja van az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével, akkor ne a vétójával éljen, amivel megakasztja az egész uniós költségvetési folyamatot, hanem menjen az Európai Unió Bíróságára, ott szoktuk rendezni az ilyen jogi jellegű vitákat - lényegében ezt üzente az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ma, amikor a decemberi EU-csúcsot előkészítő ülésen felszólalt az Európai Parlamentben.

Magyar-lengyel vétó: kimondta az EU következő elnöke, mi lehet a megoldás az újabb uniós kilépések ellen

Magyar-lengyel vétó: kimondta az EU következő elnöke, mi lehet a megoldás az újabb uniós kilépések ellen

A kétsebességes Európai Unió modellje lehet a megoldás az ellen, hogy az értékrendszeri viták miatt újabb tagállamok lépjenek ki az EU-ból, követve az Egyesült Királyságot – hangsúlyozta az EU soros elnökségét 2021 első felében ellátó Portugália miniszterelnöke, Antonio Costa a lisszaboni Katolikus Egyetemen elmondott beszédében.

Varga Mihály: akár egész jövő évben is elmaradhatnak az EU-pénzek

Varga Mihály: akár egész jövő évben is elmaradhatnak az EU-pénzek

A jogállamisági és uniós költségvetési viták akár annyira elhúzódhatnak, hogy jövőre 500 milliárd forintnyi agrártámogatáson felül nem érkeznek Magyarországra EU-pénzek – vázolta egyik lehetséges forgatókönyvként a viták kifutását Varga Mihály a Világgazdaságnak. A pénzügyminiszter azonban hozzátette, hogy többféle forgatókönyvre készülnek egy 3 éves költségvetési terv keretében, így például arra is, hogy jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós támogatás beérkezik az országba, és arra is, hogy akár harmadik járványhullám is kialakul, de jövő május-június körülre vázolja a fordulópontot a járványban, amikortól a remélhetőleg meginduló oltások már megteremthetik a lehetőségét a korlátozások enyhítésének és onnantól a gazdaság is elindulhat a kilábalás útján.

Nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a vétó is lábon lőné a magyar gazdaságot?

Nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a vétó is lábon lőné a magyar gazdaságot?

A koronavírus-járvány második hullámának negatív hatása miatt a kelet-közép-európai gazdaságok jövőre mindössze 3,5%-kal növekedhetnek az Erste Bank friss előrejelzése szerint. Ez lassabb kilábalás, mint amit korábban vártak, azonban nem csodálkozhatunk rajta, a járvány ugyanis nem csupán az idei évre van negatív hatással. Mindemellett az EU-s kilábalási alap késése is problémát okozhat a gazdaságoknak. Magyarország idén nagyobbat eshet, mint a régiós átlag, jövőre azonban jobban teljesíthetünk a térségnél.

Magyar-lengyel vétó: látszik egy halvány megoldási irány, de Merkel üzenetei irányadóak

Magyar-lengyel vétó: látszik egy halvány megoldási irány, de Merkel üzenetei irányadóak

Politikai értelemben megvétózta a magyar kormány az unió 2021-2027-es költségvetési tervét és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet, amelynek lehetőségét hétfő reggel a Portfolio elsőként írta meg. Csütörtökön várhatóan az EU legfelső szintjén, az állam- és kormányfők videókonferenciás tanácskozásán is megvitatják a kialakult helyzetet és a további lépéseket. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns fejleményekről, nyilatkozatokról, a lehetséges forgatókönyvekről.

Nagyon fontos dolgokat mondott Merkel a magyar-lengyel vétó ügyében

Nagyon fontos dolgokat mondott Merkel a magyar-lengyel vétó ügyében

Megnéztük a német kancellári hivatal oldalán ma megjelent feliratos videót, hogy a tegnap esti EU-csúcs utáni rövid sajtótájékoztatón miket is mondott pontosan Angela Merkel, az EU német soros elnökségének vezetőjeként és német kancellárként. Fajsúlyosak ezek a mondatok és behatárolják a magyar és a lengyel kormány manőverezési képességét az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló költségvetési vétó ügyében. Néhány következtetést is levonunk.

Orbán a magyar vétóról: nem vesznek el tőlünk forrásokat, minden fejlesztés megvalósul

Orbán a magyar vétóról: nem vesznek el tőlünk forrásokat, minden fejlesztés megvalósul

Mindenképpen lesz megállapodás az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötéséről, azaz a magyar és lengyel költségvetési vétó ügye majd a tárgyalások nyomán rendeződni fog – hangsúlyozta a Kossuth Rádióban ma reggel Orbán Viktor miniszterelnök. Azt is üzente, hogy a viták mellett sem kell arra számítani, hogy Magyarországtól pénzt vennének el, mert érvelése szerint a helyreállítási alap összes forrása úgyis csak hitelt takar, hitelt pedig könnyen tud felvenni Magyarország (a 7 éves költségvetést nem említette). A magyar pályázati piac szereplőinek azt is üzente, hogy semmilyen tervezett program nem fog késni, jövő tavasztól elkezdik meghirdetni a pályázatokat, és minden tervezett beruházás megvalósul. A koronavírus-járvány kapcsán óva intett attól, hogy az elmúlt napok adatai alapján már abban bizakodjunk, hogy túl vagyunk a nehezén, az esetleges további szigorítások témája pedig nem került most szóba. Az alábbiakban az interjú legfőbb üzeneteit foglaltuk össze hírfolyamunkban.

Mi lesz a magyar agrárpénzekkel? - Elmondja az uniós biztos a Portfolio konferenciáján

Mi lesz a magyar agrárpénzekkel? - Elmondja az uniós biztos a Portfolio konferenciáján

Elfogadta a Portfolio felkérését egy videókonferenciás előadás megtartására az Európai Bizottság lengyel agrárbiztosa, Janusz Wojciechowski, a december 3-án tartandó Agrárszektor 2020 című konferenciánkra a reggeli idősávban, és Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szintén elfogadta felkérésünket egy előadás megtartására. Így első kézből tájékozódhatnak majd a résztvevők arról, hogy mi is lesz Magyarország agrárpénzeivel 2021-től a jogállamisági vita, illetve a Közös Agrárpolitika reformja mellett. A járványügyi korlátozások miatt rendezvényünk az online térben zajlik majd, amelyről az összes részletet az alábbi linken érhetik el.

Itt a teljes levél, amelyben újabb EU-kilépésre figyelmeztet a szlovén kormányfő

Itt a teljes levél, amelyben újabb EU-kilépésre figyelmeztet a szlovén kormányfő

Nem szabad eltérni attól a megállapodástól, amit a júliusi állam- és kormányfői csúcstalálkozón eldöntöttünk, mert ha ez mégis megtörténik, akkor „számíthatunk arra, hogy a következő hajó is elhagyja a konvojt” – üzent a szlovén miniszterelnök az EU vezetőinek abban a levélben, amely tegnap még csak néhány részletében, mára viszont teljes terjedelmében nyilvánossá vált.

Kiszivárgott, hogyan semlegesítené a magyar-lengyel vétót a francia kormány

Kiszivárgott, hogyan semlegesítené a magyar-lengyel vétót a francia kormány

„Fájdalmas, elismerem, de nem annyira rossz azért” – jelezte egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó miatt milyen legális megoldásban gondolkodnak, azaz az egyhangúságot igénylő döntést hogyan kerülnék meg.

Megvan az újabb brüsszeli alku, ami alapján 320 milliárd forintnyi EU-pénzt kaphat Magyarország a járvány elleni védekezésre

Megvan az újabb brüsszeli alku, ami alapján 320 milliárd forintnyi EU-pénzt kaphat Magyarország a járvány elleni védekezésre

Megszületett ma a politikai megállapodás az európai tagállamokat képviselő Tanács és az Európai Parlament között a koronavírus-válság miatt összeállított áthidaló beavatkozási csomag (REACT-EU) jóváhagyására. Ez alapján Magyarország 885 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 320 milliárd forintnyi forrásra számíthat jövőre és további pár százmillió euróra majd 2022-ben. A pénzeket a járvány elleni védekezés és munkaügyi intézkedések, céges támogatások céljára lehet felhasználni.

Vétóügy: nincs B-terve az EU-nak, pedig erre vár a magyar-lengyel páros, aggódik Merkel bizalmasa

Vétóügy: nincs B-terve az EU-nak, pedig erre vár a magyar-lengyel páros, aggódik Merkel bizalmasa

„Nincs B-terv, jó nagy pácban vagyunk” és nincs olyan varázsmegoldás, ami már a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcson kezelni tudná a magyar és lengyel vétó miatt kialakult helyzetet – így gondolkodik jelenleg egy magas rangú uniós illetékes. Közben a jelek szerint a lengyel és a magyar kormány éppen valamiféle engedményeket vár Brüsszeltől a jogállamisági mechanizmus ügyében, hogy cserébe támogatni tudják a 7 éves költségvetést és a helyreállítási alapot. A gond csak az, hogy a tegnap minősített többséggel elfogadott jogállamisági mechanizmust sokhavi egyeztetés előzte meg, így abból érdemben visszalépni nem lehet anélkül, hogy más tagállamok, vagy az EP vétóveszélye ne növekedne. Ha viszont nincs 2021 elejétől új EU-s költségvetés, ami példátlan lenne az EU történetében, akkor a Portfolio információi szerint a 2020-as büdzsé csak részlegesen és igen súlyos zavarok mellett vihető tovább. Ez azt jelenti, hogy például Magyarország kohéziós forrásokra nem is számíthatna egy új költségvetési alkuig, legfeljebb agrárpénzekre. A súlyos válság mellett most minden szem Angela Merkel német kancellárra szegeződik, tőle várják sokan a megoldást, de a német CDU/CSU egyik illetékese azt mondta: aggódik a helyzet miatt, mert benne van a pakliban, hogy az EU egysége kerül veszélybe a jogállamisági és a vele összekapcsolódó költségvetési vita miatt.

Mit jelent a tegnapi vétó? Megszólal a közgazdász, aki már tavaly magyar EU-kilépést jósolt

Mit jelent a tegnapi vétó? Megszólal a közgazdász, aki már tavaly magyar EU-kilépést jósolt

„A forint 375-ig gyengül az euróval szemben és Magyarország lépéseket tesz az EU-kilépés felé” – hangzott tavaly év végén Steen Jakobsen egyik meghökkentő előrejelzése. A hétfői magyar vétóba akár utóbbit is beleláthatjuk, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint azonban hiba lenne az európai integráció minden problémáját a magyarok és a lengyelek nyakába varrni, egész Európa ért fontos válaszúthoz.

Varga Judit a magyar vétóról: nem a mi felelősségünk a költségvetési megállapodás elmaradása

Varga Judit a magyar vétóról: nem a mi felelősségünk a költségvetési megállapodás elmaradása

A német kormány régóta tudta a magyar álláspontot az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, azaz tudta, hogy „elmegyünk a falig. Ezt éljük most”, így most náluk pattog a labda, hogy a helyzetet kezeljék – hangsúlyozta az Indexnek hétfőn késő este Varga Judit. A magyar igazságügyi miniszter jelezte: a németek ismerik a különböző tagállamok érdekeit, így az, hogy tegnap végül a magyar és a lengyel politikai vétó miatt nem született meg a költségvetési megállapodás, nem a magyar kormány felelőssége.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.