A koronavírus-járvány második hullámának negatív hatása miatt a kelet-közép-európai gazdaságok jövőre mindössze 3,5%-kal növekedhetnek az Erste Bank friss előrejelzése szerint. Ez lassabb kilábalás, mint amit korábban vártak, azonban nem csodálkozhatunk rajta, a járvány ugyanis nem csupán az idei évre van negatív hatással. Mindemellett az EU-s kilábalási alap késése is problémát okozhat a gazdaságoknak. Magyarország idén nagyobbat eshet, mint a régiós átlag, jövőre azonban jobban teljesíthetünk a térségnél.
Politikai értelemben megvétózta a magyar kormány az unió 2021-2027-es költségvetési tervét és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet, amelynek lehetőségét hétfő reggel a Portfolio elsőként írta meg. Csütörtökön várhatóan az EU legfelső szintjén, az állam- és kormányfők videókonferenciás tanácskozásán is megvitatják a kialakult helyzetet és a további lépéseket. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns fejleményekről, nyilatkozatokról, a lehetséges forgatókönyvekről.
Megnéztük a német kancellári hivatal oldalán ma megjelent feliratos videót, hogy a tegnap esti EU-csúcs utáni rövid sajtótájékoztatón miket is mondott pontosan Angela Merkel, az EU német soros elnökségének vezetőjeként és német kancellárként. Fajsúlyosak ezek a mondatok és behatárolják a magyar és a lengyel kormány manőverezési képességét az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló költségvetési vétó ügyében. Néhány következtetést is levonunk.
Mindenképpen lesz megállapodás az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötéséről, azaz a magyar és lengyel költségvetési vétó ügye majd a tárgyalások nyomán rendeződni fog – hangsúlyozta a Kossuth Rádióban ma reggel Orbán Viktor miniszterelnök. Azt is üzente, hogy a viták mellett sem kell arra számítani, hogy Magyarországtól pénzt vennének el, mert érvelése szerint a helyreállítási alap összes forrása úgyis csak hitelt takar, hitelt pedig könnyen tud felvenni Magyarország (a 7 éves költségvetést nem említette). A magyar pályázati piac szereplőinek azt is üzente, hogy semmilyen tervezett program nem fog késni, jövő tavasztól elkezdik meghirdetni a pályázatokat, és minden tervezett beruházás megvalósul. A koronavírus-járvány kapcsán óva intett attól, hogy az elmúlt napok adatai alapján már abban bizakodjunk, hogy túl vagyunk a nehezén, az esetleges további szigorítások témája pedig nem került most szóba. Az alábbiakban az interjú legfőbb üzeneteit foglaltuk össze hírfolyamunkban.
Elfogadta a Portfolio felkérését egy videókonferenciás előadás megtartására az Európai Bizottság lengyel agrárbiztosa, Janusz Wojciechowski, a december 3-án tartandó Agrárszektor 2020 című konferenciánkra a reggeli idősávban, és Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szintén elfogadta felkérésünket egy előadás megtartására. Így első kézből tájékozódhatnak majd a résztvevők arról, hogy mi is lesz Magyarország agrárpénzeivel 2021-től a jogállamisági vita, illetve a Közös Agrárpolitika reformja mellett. A járványügyi korlátozások miatt rendezvényünk az online térben zajlik majd, amelyről az összes részletet az alábbi linken érhetik el.
Megszavazta csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm az Európai Unió költségvetési csomagjáról szóló, az uniós tárgyalások során a varsói kormány álláspontját támogató határozatot.
Nem szabad eltérni attól a megállapodástól, amit a júliusi állam- és kormányfői csúcstalálkozón eldöntöttünk, mert ha ez mégis megtörténik, akkor „számíthatunk arra, hogy a következő hajó is elhagyja a konvojt” – üzent a szlovén miniszterelnök az EU vezetőinek abban a levélben, amely tegnap még csak néhány részletében, mára viszont teljes terjedelmében nyilvánossá vált.
„Fájdalmas, elismerem, de nem annyira rossz azért” – jelezte egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó miatt milyen legális megoldásban gondolkodnak, azaz az egyhangúságot igénylő döntést hogyan kerülnék meg.
Megszületett ma a politikai megállapodás az európai tagállamokat képviselő Tanács és az Európai Parlament között a koronavírus-válság miatt összeállított áthidaló beavatkozási csomag (REACT-EU) jóváhagyására. Ez alapján Magyarország 885 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 320 milliárd forintnyi forrásra számíthat jövőre és további pár százmillió euróra majd 2022-ben. A pénzeket a járvány elleni védekezés és munkaügyi intézkedések, céges támogatások céljára lehet felhasználni.
Az EU vezetői első körben egy írásos garanciákat tartalmazó nyilatkozattal próbálnák megnyugtatni a vétózó magyar és lengyel kormányt – írja helyzet összefoglalójában a Népszava.
„Nincs B-terv, jó nagy pácban vagyunk” és nincs olyan varázsmegoldás, ami már a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcson kezelni tudná a magyar és lengyel vétó miatt kialakult helyzetet – így gondolkodik jelenleg egy magas rangú uniós illetékes. Közben a jelek szerint a lengyel és a magyar kormány éppen valamiféle engedményeket vár Brüsszeltől a jogállamisági mechanizmus ügyében, hogy cserébe támogatni tudják a 7 éves költségvetést és a helyreállítási alapot. A gond csak az, hogy a tegnap minősített többséggel elfogadott jogállamisági mechanizmust sokhavi egyeztetés előzte meg, így abból érdemben visszalépni nem lehet anélkül, hogy más tagállamok, vagy az EP vétóveszélye ne növekedne. Ha viszont nincs 2021 elejétől új EU-s költségvetés, ami példátlan lenne az EU történetében, akkor a Portfolio információi szerint a 2020-as büdzsé csak részlegesen és igen súlyos zavarok mellett vihető tovább. Ez azt jelenti, hogy például Magyarország kohéziós forrásokra nem is számíthatna egy új költségvetési alkuig, legfeljebb agrárpénzekre. A súlyos válság mellett most minden szem Angela Merkel német kancellárra szegeződik, tőle várják sokan a megoldást, de a német CDU/CSU egyik illetékese azt mondta: aggódik a helyzet miatt, mert benne van a pakliban, hogy az EU egysége kerül veszélybe a jogállamisági és a vele összekapcsolódó költségvetési vita miatt.
„A forint 375-ig gyengül az euróval szemben és Magyarország lépéseket tesz az EU-kilépés felé” – hangzott tavaly év végén Steen Jakobsen egyik meghökkentő előrejelzése. A hétfői magyar vétóba akár utóbbit is beleláthatjuk, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint azonban hiba lenne az európai integráció minden problémáját a magyarok és a lengyelek nyakába varrni, egész Európa ért fontos válaszúthoz.
A német kormány régóta tudta a magyar álláspontot az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, azaz tudta, hogy „elmegyünk a falig. Ezt éljük most”, így most náluk pattog a labda, hogy a helyzetet kezeljék – hangsúlyozta az Indexnek hétfőn késő este Varga Judit. A magyar igazságügyi miniszter jelezte: a németek ismerik a különböző tagállamok érdekeit, így az, hogy tegnap végül a magyar és a lengyel politikai vétó miatt nem született meg a költségvetési megállapodás, nem a magyar kormány felelőssége.
Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.
Magyarország megvétózta az uniós költségvetési javaslatot a mai nagyköveti tanácskozásona túl szigorú jogállamisági rendelet miatt – jelentette be Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitterén. A hírek szerint nem csak a magyar, hanem a lengyel nagykövet is hasonlóan szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Portfolio reggeli értesülésével és Orbán Viktor ma délutáni jelzésével összhangban a két tagállam politikai vétót emelt a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap saját forrás rendeletével kapcsolatban, a formális vétó még hátravan.
Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.
Ha Magyarország valóban megvétózza az uniós költségvetést, akkor az válságot jelent Európa számára – mondta névtelenül egy magasrangú uniós forrás a Reutersnek. Márpedig egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar kormány keresztbe fekszik a jogállamisági feltételek miatt.
"Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hétfőn az EU-költségvetés kapcsán. A Portfolio úgy tudja, Magyarország vétózni fog.
A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Fontos, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.
